Nem épülhet fel a vörösiszap tározó mellett az erőmű Print
There are no translations available.

Természetvédelmi okok miatt nem épülhet fel az az erőmű, amelynek vízvezető csatornái 20 millió köbméter vizet vezettek volna keresztül az almásfüzítői vörösiszap tározókon keresztül. A győri székhelyű Környezetvédelmi Felügyelőség elutasította a Bakonyi Erőmű Almásfüzítőre tervezett  erőművének környezetvédelmi engedélykérelmét. A tervek szerint az összesen 870 MW-os kombinált ciklusú erőmű az almásfüzítői vörösiszap tározók mellett épültek volna fel.

Az Energiahir.hu információi szerint a tervezett erőmű a Dunából nyerte volna hűtővíz igényét, oly módon, hogy az erőmű vízkiviteli és vízvisszavezetési csatornái az almásfüzítői V. és VI számú vörösiszap tározón haladt volna keresztül és érintették volna annak gátjait. A tervezett vízkivitel éves szinten 20 millió m3 lett volna, amely vízmennyiség a tározón keresztül húzódó csatornákon haladt volna keresztül. A tervek szerint a vasbeton csatornákban vezették volna át a hideg- és melegvizet az Erőműtől az V. számú vörösiszap tározón keresztül a Dunáig és vissza. A felügyelőség határozata szerint: ”a megfelelő biztonsággal épülő csatornákból sem a víz nem juthatna a vörösiszap tározóba, sem a tározó nem érintkezhetne a szállított Duna vízzel”

A tervezett erőmű előzetes engedélyezését a helyi Esztergomi Környezetkultúra Egyesület megfellebbezte (a kolontári tragédia előtt) elsősorban levegőtisztaság-védelmi okokra hivatkozva, ám ezt a hatóság elutasította. A szervezet a kolontári tragédiát követően sajtóközleményben hívta fel a figyelmet a tervezett erőmű csatornáinak kockázatára. A szervezet programvezetője szerint: ”felmérhetetlen kockázatot jelentene, hogy a Bakony Erőmű Almásfüzitőre tervezett földgáztüzelésű erődművének vízigiényét a Dunából fedeznék és az óránként 70 000 köbméter vizet szállító vezeték az egykori timföldgyár vörösiszap tározóján haladna keresztül”.

Noha az előzetes engedélykérelmet a hatóság befogadta, az összevont környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet azonban már elutasította természetvédelmi okokra hivatkozva. A határozat indoklása szerint a Dunába vezetett melegvíz és annak kotrása Natura 2000-es élőhelyeket semmisített volna meg, ezért az engedélykérelmet elutasították. Érdekes, hogy bár az almásfüzítői vörösiszap tározók már megszilárdultak, a hatóság határozatában nem látja kockázatosnak egy olyan csatorna megépítését, amelyben éves szinten 20 millió köbméter víz haladna át a vörösiszap tározón, egyenesen a Duna irányába. A határozat leszögezi, hogy: ”a vörösiszap tározó és gátjai nem vízilétesítmények, így azok megfelelőségét felszíni vizes szempontból a hatóság nem vizsgálta.”.

Almásfüzítőn jelenleg is 12 millió tonna már megszilárdul vörösiszapot tárolnak. A településen 1997-ig közel 50 éven át folyt timföldgyártás, és ennek mellékterméke a vörösiszap mintegy 200 hektáron került elhelyezésre. A létesítmény a kolontári tragédiát követően számos ellenőrzésen átesett, egy 2004-ben született tudományos publikáció azonban számos környezeti kockázatra hívta fel a figyelmet. A hét tározó közül a szerző állításai szerint nem mindegyik kapott megfelelő műszaki védelmet, és fennáll a talajvíz szennyeződésének lehetősége és kockázatosnak tartja a tározót a Duna közvetlen szomszédsága miatt is egyebek mellett. A szerző állításait a területen jelenleg dolgozó cég tagadta.


Forrás és bővebb információ:
Szuhi Attila, kommunikációs munkatárs
Energiahir.hu
This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it
30/563-7749