Életbe lépett az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat |
There are no translations available. 2015. március 5-én lépett életbe az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat, vagyis az új OTSZ. Az épületek kockázati elemzésére épülő teljesen új szabályozásnak köszönhetően a tűzvédelem területén lezárult egy több évtizede tartó korszak. Az új OTSZ jelentős változásokat hozott a tűzvédelem területén, épp ezért a központi témája volt a XI. ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi Konferenciának is, melyet a TFH+E Tetők-Falak-Homlokzatok+Épületenergetikai szakkiállítás- és konferencia keretében rendeztek meg.
A TFH+E Tetők-Falak-Homlokzatok+Épületenergetikai szakkiállítás- és konferencia második napján rendezték meg az immár hagyománnyá vált ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi Konferencia és Továbbképzést, ami egyben a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozatának szakmai továbbképzése is volt. A konferencián építész tervezők, tűzvédelmi szakértők és tervezők, az építésügyi, az építésfelügyeleti hatóság, a tűzoltó szakhatóság és a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozat tagjai is képviseltették magukat.
A rendezvényen az új OTSZ-szel kapcsolatos tudnivalókat, változásokat mutatták be. A hazai tűzvédelem területén egy korszakot zárt le az 54/2014. (XII.5.) BM rendelettel kiadott új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ 5.0), melynek március 5-i életbe lépésével megkezdődött az épületek kockázati alapú besorolásán alapuló tűzvédelmi tervezés.
Elhangzott, hogy az új OTSZ a kockázatelemzés és a rizikóanalizis szemléletét érvényesíti a rugalmas kombinációkkal való kockázat csökkentés érdekében. Kiemelte, hogy új kockázati osztályok kerültek bevezetésre (NAK – nagyon alacsony kockázat, AK – alacsony kockázat, KK – közepes kockázat, MK-magas kockázat) az eddigi tűzveszélyességi osztályba sorolás helyett. A szakértő elmondta, hogy az új OTSZ szerint a prioritási sorrend: 1. életvédelem, 2. közösségi értékvédelem, 3. tulajdonosi értékvédelem. A következő előadás a tervezői felelősséget mutatta be az új OTSZ és a közelmúlt jogszabályi változásai alapján Lestyán Mária kiemelte, hogy a tervező felelősségi körébe tartoznak:
Az építészeti-műszaki tervező felelőssége az építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése és a műszaki vezető által kiválasztott építési termék jóváhagyása. A tűzvédelmi tervező feladata, hogy a kockázati egység kockázati osztályát és a tűztávolság szükségességét és mértékét meghatározza, illetve a tűzgátló ajtókat vizsgálati ciklus szerint besorolja.
Az is elhangzott, hogy a terv tűzvédelmi munkarészének előkészítésére a tűzvédelmi szakértő és a tűzvédelmi tervező jogosultak. A szakértő hangsúlyozta, hogy az új OTSZ nem csak az új épületek létesítése során alkalmazandó, hanem a meglévő épület módosítása során is. Az előadó ismertette azt is, hogy a munkálatok egyes fázisaiban mely OTSZ az irányadó. Felhívta a közönség figyelmét arra, hogy nem elég a hatályos előírásokat ismerni, hanem az előző OTSZ-t is kell. A szakértő kiemelte, hogy az OTSZ-hez Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) készülnek, melyek önkéntesen alkalmazandó tervezői segédletek, választható módszereket, megoldásokat tartalmaznak. Az irányelveket a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság alkotja meg, kilenc témakörben. A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (TMMK) – ami szintén egy további új eleme az új OTSZ-nek és olyan tűzvédelmi dokumentáció, amely az építmény építését, átalakítását, bővítését követően a megvalósult tűzvédelmi adatokat, továbbá a használati feltételeket tartalmazza – is említésre került. A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak kell elkészíttetni.
A konferencia- és továbbképzés további részében a tervezésé volt a főszerep. A szakértők az új OTSZ előírásai alapján mutatták be az egyes épületrészek tervezésének folyamatát.
Kulcsár Béla a Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar - Tűz és Katasztrófavédelmi Intézet, okl. építészmérnöke, tűzvédelmi szakmérnöke az új OTSZ alapján történő tartószerkezet és aktív oltórendszer tervezést mutatta be. Dr. Takács Lajos Gábor docens, a BME Épületszerkezettani Tanszék, a Magyar Építész Kamara Tűzvédelmi Tagozatának elnöke az új OTSZ és a TvMI szerinti tűzgátló szerkezetek tervezését ismertette. A térelhatároló szerkezetek tervezéséről Tóth Péter, a Tűzvédelmi Laboratórium vezetője és Geier Péter, a Tűzvédelmi Laboratórium vezető helyettese és az Építésügyi Minőségellenőrző Innováció Nonprofit Kft képviselője tartott összefoglalót. Marlovits Gábor, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség Építészeti Tűzvédelmi Tagozat tagja a szakipari szerkezet új OTSZ alapján történő tervezését ismertette.
Az utolsó blokkban a menekülés, mentés feltételeinek biztosítása állt a középpontban. A hő- és füstelvezetés tervezését az új OTSZ alapján Nagy Katalin, a Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesületének elnöke ismertette, míg Lengyelfi László ny. tű alezredes a MMK Tűzvédelmi Tagozatának az elnöke a menekülés, mentés tervezésének folyamatát mutatta be.
A XI. ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi Konferencia és Továbbképzésen bemutatott előadások anyagai az új OTSZ-szel összefüggésben az alábbi honlapon megtekinthetők:
http://www.vedelem.hu/index.php?pageid=hirek_reszletek&hirazon=1844
Az új OTSZ legfontosabb változásainak, tartalmának tárgyalása azonban még nem ért véget. A soron következő, XII. ROCKWOOL Építészeti és Tűzvédelmi Konferencia témája a „Hogyan tervezzünk családi házat az új OTSZ szerint?” – lesz. A konferencia a Construma Építőipari Szakkiállítás keretében kerül majd megrendezésre 2015. április 16 - án csütörtökön. A rendezvényt a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozata, a Magyar Építész Kamara Tűzvédelmi Tagozata és a ROCKWOOL Hungary Kft. közösen szervezi.
További sajtóinformáció: VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda Nagy Ákos Tel/fax: (1) 350-6951, mobil: 20/9331-801 E-mail:
This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it
|