Összefoglaló - Energy Investment Forum 2014 konferencia |
There are no translations available. Az E.ON vezérigazgatója szerint ugyan javuló tendencia mutatkozik a szabályzók és az ágazati szereplők közötti párbeszédben, azonban az idő rövidsége miatt fontos lenne, ha a tárgyalások felgyorsulnának a szakma, a politika és a civil szervezetek bevonásával. A KPMG szakértője többek között kiemelte, hogy a rezsicsökkentés helyett hatékonyabb megoldásnak tartana egy testreszabott támogatási rendszert - hangzott el a Portfolio.hu idei Energy Investment Forum 2014 konferencia délelőttjén. Ságodi Attila, a KPMG energetikai tanácsadási részlegének partnere szerint az energetikai kihívások között három elemet kell kiemelni: az ellátás biztonságot, a megfizethetőséget és a fenntarthatóságot. Az ellátásbiztonságon belüli cél, a fogyasztás csökkentése, a legoptimálisabb felhasználás elérése, illetve a beszállítói csatornák növelése, hogy a legszélesebb legyen a választás szabadsága. Az ellátás biztonságon belül fontos a belső piac egységesítése, illetve a krízis és a szolidaritási mechanizmusok erősítése. A Földgáz tekintetében nem az ellátásbiztonság tűnik kérdésesnek, a betáplálási és tárolási kapacitás, valamint a hazai termelés meghaladja a hazai fogyasztást. Az igazi nagy kérdés, hogy régiós szinten hogyan tudjuk ezeket optimalizálni, ehhez kellenének a fejlesztések. A szakértő elmondta; Magyarország ugyan jelentős villamosenergiát importál, de ez az import olcsóságával magyarázható, s nem a hazai termelési kapacitás szűk volta miatt van így. A cél a hazai előállítás költségeinek csökkentése kell hogy legyen a fejlesztésekkor. A nemzetközi trendekkel kapcsolatban elhangzott, hogy az elmúlt öt évben nagyon jelentős kapacitások kerültek építésre Európában, mely fejlesztéseknek jelentős része megújuló energia. Németországban a naperőművek beépítése kiemelkedő, 17-szer több kapacitást biztosítanak, mint a Paksi erőmű hazánkban. További trend, hogy például Németországban az elmúlt öt évben a lakossági tarifákon belül növekedett a megújuló támogatási rész. Ezzel szemben Magyarországon ez az elem csökkent, ami hátrányosan hat a beruházásokra. Magyarországon a megújuló energia-termeléssel kapcsolatos beruházás nem nagyon volt, így kérdés, hogyan lehet elérni a 2020-ra vállalt célokat. A szakemberek egy példával igyekeztek érzékeltetni a hazai energiaszektor helyzetét : ha egy házra nem költünk semmit, akkor pár évig ez még nem okoz ugyan gondot, de aztán hirtelen szembesülhetünk a leromlott állapottal. Ez lehet majd a helyzet a magyar energetikai rendszerrel is. A szektor szereplői szerint, fontos az energiahatékonyság növelése, a fogyasztókat takarékosságra kell ösztönözni. A jövőben egyre inkább erre kell a hangsúlyt helyezni, s forrásokat csoportosítani. Kóbor György szerint ugyanakkor a rezsicsökkentés mellett is lehet takarékosságra ösztönözni a lakosságot, bár a rendszert lehetne igazságosabbá tenni. Véleménye szerint érdemes lehetne átvizsgálni a szabályozási rendszert, a túlszabályozás megszűntetése érdekében. Az E.ON első embere hitet tett a folyamatos véleménycsere és a hosszú távú stratégia fontossága mellett. Az iparág cégei belátják, hogy az ügyfeleknek természetesen az olcsóbb árak a fontosak, azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy az erre a kihívásra adott válaszok jelenleg nem fenntarthatóak. Depluet visszautalt a tavalyi konferencián tett állítására is, szerinte továbbra is érvényes az állítás, hogy a „citrom nem facsarható tovább”. Elismerte, hogy javuló tendencia mutatkozik a szabályzók és az ágazati szereplők közötti párbeszédet illetően, azonban az idő rövidsége miatt szorgalmazta, hogy ezek a tárgyalások gyorsuljanak fel a szakma, a politika és a civil szervezetek bevonásával. Csiba Péter, a GDF Suez Energia Magyarország általános vezérigazgatója, az energiapiaci globális trendekről tartott előadást. A prezentáció során elhangzott, hogy a gáz továbbra is kulcsfontosságú elsődleges energiaforrás marad Európában, sőt részesedése növekszik. További trend, hogy az ázsiai LNG kereslet elszívja Európától az LNG-t, ezért Európának továbbra is elsősorban vezetékes gázra kell támaszkodnia. Az alacsony US Henry Hub ár, és a magas Japán LNG ár miatt Európába egyelőre nem éri meg exportálni LNG-t. Elmondta továbbá, hogy a gazdasági válság miatt érezhető az energiakereslet csökkenése, valamint hogy az emisszió-kereskedelmi rendszer összeomlott Európában. Jellemző, hogy növekszik a megújuló energiaforrások aránya, amik a támogatások miatt bizonyulnak jó üzleti modellnek. Jelenleg a gáztüzelésű erőművekkel nem lehet rentábilisen termelni. További jellemző, hogy az Unióban túlkapacitás van jelenleg, valószínűleg erőműveket kell bezárni. A környezetvédelmi előírások közül a 2020-as ajánlások az országok vállalásán alapulnak, a 2030-as ugyanakkor már kötelező erejű az országra. A célok között van az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának 27 százalékra növelése. Az előadó szerint a jövő kihívásai következtében a piaci szereplőknek új képességekre kell szert tenniük egy két lábon álló stratégia érdekében. További információ:
Zempléni Dóra kommunikációs tanácsadó This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it +36 30 396 0596 |