|
Energia Klub
A 2009. június 24-25-én zajló, nemzetközi kezdeményezésre életre hívott konferencia azt vizsgálta, hogy az aarhusi jogszabály egy évtized elteltével hogyan épült be a gyakorlatba. Az Aarhusi Egyezményt, amely egészen pontosan „a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről és a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről” szól, 1998-ban alkotta meg az EU. Magyarországon 2001-ben lépett életbe.
|
Bővebben...
|
|
Egy korábbi cikkben azzal foglalkoztunk, hogy mik a szélenergia termelés kilátásai Magyarországon. Ekkor megfogalmaztuk, hogy Magyarország negatív megítélése a szélerőművek telepítése terén nemzetközi befektetői körökben közismert és ahhoz, hogy a kevésbé előnyös műszaki feltételek ellenére e befektetői körök a magyarországi projektekre is oda figyeljenek, gyökeresen új szemlélet szükséges.
|
Bővebben...
|
Vajon lesz valaha közös energiapolitika az Európai Unióban? Ha igen, akkor milyen folyamat során jön majd létre; és ha nem, akkor milyen gátló tényezők akadályozzák az együttműködés közösségi szinten való megvalósulását?
Mialatt napjainkban egyre erőteljesebben fogalmazódik meg a közös európai energiapolitika iránti igény, az uniós tagállamok és polgáraik egyre kevésbé lelkesednek a közös, EU-s szintű szabályozásért. De vajon miért?
|
Bővebben...
|
Az energiapiacon mától az van, hogy beköszöntött a piac kora. Az áram után a gáz ára is (egyre inkább) a piacon dől majd el, s a mindenkori kormányzat egyre kevésbé tud majd belőle szociálpolitikai kérdést kreálni. Épp itt az ideje.
Évek óta állok annak a pályának az oldalvonalánál, melyen a hazai energialiberalizáció nevet viselő csata zajlik. Persze nem látni mindent, de azt, hogy nem volt és ma sincs ott semmiféle szemet gyönyörködtető játék, azt az első pillanatban látható.
|
Bővebben...
|
A csatolt linken elérhető a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelete a szélerõmû kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeirõl, a pályázat minimális tartalmi követelményeirõl, valamint a pályázati eljárás szabályairól
Forrás: Magyar Közlöny, 2009/90.szám (758-764 oldal) |
Az Európai Unió tagállamai – általánosságban - nagy reményeket fűznek a szélenergiához, ennek keretében ahhoz, hogy teljesíteni tudják 2020-ig szóló célkitűzésüket, amely előirányozza, hogy a felhasznált energia 20 százalékát megújuló energiaforrásokból kell előállítani. Elkötelezettségüket a célkitűzés megvalósítására tükrözi az a tény is, hogy 2008-ban a szélenergia-iparban több kapacitást állítottak üzembe minden más áramtermelési technológiához képest. Az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) által közzétett 2008. évi statisztikák szerint az új termelőkapacitások 43 százaléka (8,484 MW) szélerőművi kapacitás volt, azaz minden egyes munkanapon átlagosan húsz szélerőművet állítottak üzembe az Unióban, a beruházások értéke pedig 11 milliárd euró közül mozgott.
|
Bővebben...
|
A kilencvenes évek elején Lengyelország hasonló helyzetben volt, mint volt szocialista szomszédjai. Legfontosabb feladatának a piacgazdaság kiépítését és a demokrácia stabilizációját tekintette. Kezdetben nem fordított nagy erőfeszítéseket az ország energiagazdaságának megreformálására, a környezetkárosító hatások csökkentésére. Lassan azonban itt is megkezdődött az unió mechanizmusaihoz, előírásaihoz kapcsolódó harmonizáció, az aquis communitaire átvétele, amellyel Lengyelország is megkezdte a környezetbarát fejlesztések ösztönzését.
|
Bővebben...
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 Következő > Utolsó >>
|
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL |