Kapu az Energia birodalmába - online információs portál és tudástár
  
                     
Magyarország helyzete a klíma fenyegetettség szempontjából Nyomtatás E-mail
A Kárpát Medence geológiai tulajdonságai
Ha Közép-Európa domborzati térképére tekintünk, szembeötlő a két hatalmas „ölelő kar” a Kárpátok és az Alpok, mely befoglalja a „Dunán innent és a Dunán túlt”. Óhatatlanul Petőfi Sándor gyönyörű szavai jutnak az eszembe melyet egy hegyvidéki városkára mondott: „megbúvik mint a krajcár a kolduskalap aljában”. Mi is így megbúvunk gyönyörű Kárpát medencénkben! A nagy szelek melyek lezúdulnak az Alpok keleti oldalán, mire hozzánk érnek szelecskévé szelídülnek. Ez az oka annak hogy hazánkban a jellemző – és valamire hasznosítható –szél-csatorna az északnyugat – délkelek vonulatban helyezkedik el. Hazánk többi területén csak elvétve találunk szélenergia hasznosításra alkalmas területeket. Elég egy pillantást vetni a régi szélmalom térképekre – a dolog nyilvánvaló. Viszont a nap annál többet és jobban süt. Ez táplálja az ízes zamatos magyar gyümölcsöket, acélos búzánkat, a nap elrejtőzik borainkban, terményeinkben, és a jófajta magyar „pálinkán keresztül” utánéget egy kicsit…..Egy 1997 –ben végzett EU jelentés[3] egyértelművé tette, hogy hazánk legnagyobb potenciálja a napenergia és a geotermikus/geotermális energiákban rejlik. Magyarországon mintegy 1200 termálkút van. 1900 – 2250 óra közötti napos óraszám és 1170- 1330 kWh/m2,év  energia besugárzás! Hatalmas energia, érdemes néhány egyszerű számítást elvégezni!
 
A szél ellen tehát valamelyest védettek vagyunk (!) ám a vizeket tekintve már korántsem lehetünk ilyen derülátók. Az utóbbi 10 év keserű tapasztalatai mondatják ki a jelenkor szakembereivel, hogy Magyarországon átrohannak a vizek, a drága kincset érő vizek, pusztítást, árvizet, halált hozva magukkal. Vajon így volt ez mindig? És másutt vajon hogyan élik meg a társadalmak ezt? Tudjuk, hogy a Nílus áradása nem halált jelentett, hanem éppen fordítva, gazdagságot, életet. Az árvizek éltették a mezopotámiai kultúrát is. A csodálatos magyar földünk lakói is, az egyszerű, természet közeli életet élő emberek jól ismerték a vizek, egyszerre áldott és gonosz Janus arcát. Ismerték és alkalmazták az „árvízgazdálkodást”, az ártéri gazdálkodást, a „záportározókat”, egyéb tározókat. Ismerték és jól hasznosították az ártéri területek sajátosságait. A feladatunk ebből jól látszik: nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk vizeink hasznosítására, de mint később egy más összefüggésben is látni fogjuk ez környezetvédelmi és energetikai szempontból is fontos. A Kárpát Medence viszonylagos zártságának köszönhető talán az a sok „hungarikum” és „hungaro genetikum”, melyre méltán lehetünk büszkék. Az őshonos szürkemarha, mangalica, túzok, és faunánk megannyi képviselője olyan őshonos genetikai állományt jelentenek melyek nagymértékben ellenállnak korunk pusztító vírusaival szemben.
 
Hazánk védett vagy veszélyeztetett helyen fekszik?
Kevesen tudják, hogy a KLIMA fenyegetettségi listán, a veszélyek szempontjából hazánk abba a csoportba tartozik mely a harmadik legjobban fenyegetett kategória. Az utóbbi évek statisztikája azt mutatja, hogy évszakaink menete jelentősen eltorzult. A tavasz szinte teljesen eltűnt, a nyári időszak hirtelen szinte átmenet nélkül köszönt be. A nyár viharok gyakoribbak és pusztítóbbak lettek.Elsivatagosodás, túlzott felmelegedés várható. Emiatt a biodiverzitás hamarosan, és jelentősen megváltozhat, fajok tűnhetnek el, ugyanakkor más invazív, agresszív, nem őshonos fajok jelenhetnek meg. A Magyar Tudományos Akadémia bizottsága[4] összefoglaló tanulmányt készített a hazánkat fenyegető veszélyekről. A program[5] és a hozzá tartozó mozgalom nyilvános, mindenki csatlakozhat.
 
Magyarország védelme
Ha a klímaváltozás a jelenlegi tendenciákkal és ütemben folytatódik akkor a hazánk éghajlata jelentősen felmelegedhet. Sajnos a mai gyakorlat az, hogy a biomassza (fa és nem fás) hasznosítás aránya több mint 70%![6]
Magyarországnak nem energetikai biomasszát kell termelnie, hanem búzát, takarmányt az  őshonos és genetikai különleges állatállományunk részére, és zamatos növényeket, gyümölcsöket. A biomassza túlzott alkalmazása – pláne ha kizárólag erre alapozott nagyerőművekben történik, komoly veszéllyel jár. Magyarország – amúgy is kevés - nagylombú erdőségeit ( fűtőérték 11- 17 MJ /kg!!!! ) teljesen lekopaszítja, elpusztítja. Kevéske erdőnk van, ezek szépek de sérülékenyek. Az intenzív biomassza hasznosítása sajnos előbb utóbb tarvágásokhoz vezethet, ami azonnali talajeróziót jelent. A szalmából csepüből (fűtőérték max 5-6 MJ/kg !!!) ezekkel a módszerekkel nem lehet ipari kapacitású erőműveket építeni. Ezeket inkább kisléptékű helyi módokon kell hasznosítani – ahogy a magyar vidék ezt eddig is tette! Ezért a megújuló energia és környezetvédelmi politikában a stratégiának egész másnak kell lennie. Az első és legfontosabb feladat hogy:  a Kárpát Medencét „BE KELL HŰTENI”. Ezt kétféle módon lehet megtenni. Az egyik a nagy lombkoronás erdőségek (20-50 éves állomány) mielőbbi kinevelése! Ezek hűsítő hatását kell kihasználnunk! Erdősíteni kell de gyorsan !! Még további két módszer is van a klíma fenyegetettségünk csökkentésére. AZ EU 13% -os kvótáját NEM biomasszával kell teljesíteni, mert ez öngyilkosság! Mindenkinek ajánlott olvasmány a „Felélt jövő” tanulmány[7] Egyébként is a EU nem írja elő az egyes országok számára a technikákat. Azt kell választanunk, ami számunkra a legmegfelelőbb.
 
Sajnos készültek mostanában olyan tanulmányok – bizonyos akadémiai bizottságokban (!) – melyek nem ezt szorgalmazzák. Ezeket a  koncepciókat az ország klíma-biztonságának szempontjából a szakértők veszélyesnek tartják, és többen ellenvéleményeket fogalmaztak meg. Itt – sajnos - elsősorban azok a változatok lettek alaposan megvizsgálva, amelyek sok munkahelyet teremtenek! Ez sokak szerint igen egyoldalú megközelítés. Munkahelyet más módon is lehet és kell teremteni. (Osztrák, Német példák („a 99 pfenning-es német törvény 2000-ben!).Németországban ez alapján közvetetten mintegy 20-25 ezer, közvetve mintegy 35-50 ezer munkahely jött létre 10 év alatt.). A megújuló energiák átgondolatlan, aránytévesztő alkalmazásával is lehet visszafordíthatatlan károkat okozni! A tanulmányok (az atomerőmű létesítési változatok sem!) nem tartalmaznak klíma-kockázati és egyéb kockázati elemzéseket sem (!?)
 
A másik technika: az országon átrohanó pusztító árvizek megszelídítése, befogása, az ősi árvízgazdálkodás visszaállítása. A szabad felszíni vízfelület jelentős növelése több szempontból is előnyös: párolgással hűsít, magasrendű vizes élőhelyet teremt, energetikailag – megfelelő kialakítás esetén – energetikai célú víztározóként szolgál. Ez jelentős tároló háttérkapacitást jelenthet, a megújuló energiák számára, így nincs szükség a mai gyakorlat szerinti értelmetlen „vissza-szabályozásra”. A megújuló energiák termelését nem szabad vissza-szabályozással akadályozni. A villamos irányító rendszereket kell inkább a korszerű energiatermelési módozatokra[8] felkészíteni. Ma már szinte minden technikai eszköz adott ezek megvalósításához. A döntést csak politikai síkon kell meghozni.
A világ több országában a napenergia használata már kötelező több év óta! Amerikában jelenleg a DOE több milliárdos támogatásával (NREL és más egyetemi ) kutatóhelyeken több mint 26 egyetemi helyen nagy intenzitással kutatják a NAPENERGIA hasznosítás lehetséges újabb formáit, hatékonyság növelését. Ezek a kutatások technológiailag és műszakilag mind alapvetően eltérő irányokat jelentenek (http://www.nrel.gov/pv/ncpv.html   )
Ne feledjük: Az eltékozolt múltnál már csak a felélt jövő a rosszabb! 


[1] Véghely Tamás, okl. villamosmérnök, GAIASOLAR kft. Megújuló Energia szakértő, Megújuló Energia vezető tanácsadó
[2] A Magyar Megújuló Energia Szövetség alapítója, az elnökség tagja, a Napenergia szekció vezetője
[3] ALTENER TERES 1997 – felmérés az európai uniós tagországok megújuló energetikai potenciáljáról
[4]dr Láng István akadémikus vezetésével
[6] lásd melléklelt ábra forrás: MVM - MAVIR
[7]Hetési Zsolt: A felélt jövő. http://www.uni-miskolc.hu/okogramma/jelentes.pdf 
[8] Elosztott energiatermelés, decentralizált energiatermelés, helyi energia ellátások, „SAMART GRID” típusú ellátás.
 
Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Könyv ajánló


Miről olvasna szívesen?
 

Statisztika

Tagok : 17
Tartalom : 297
Tartalom találatai : 1245631