Kapu az Energia birodalmába - online információs portál és tudástár
  
                     
KÁT – a zöld energia jobb kihasználásáért Nyomtatás E-mail

Miguel Mendonça és David Jacobs Renewable Energy World magazinban megjelent írása szerint a megújuló energiák kötelező átvételi tarifájának (KÁT) népszerűsége, mint a megújuló energiák hasznosításának népszerűsítésére kidolgozott egyik mechanizmus, világszerte növekszik.
A KÁT-ot sokan, sok helyen, és gyakran megújuló energia díjnak hívják. Ezt a díjat kell ui. az áramszolgáltatónak megfizetnie minden, a megújuló energia hasznosításával nyert egységnyi energia után, amely a hálózatba jut – mindezt gyakran 15-20 évig. Kormányzati elképzelések szerint KÁT fizetésével elérhető egy olyan állapot, amely időponttól kezdődően nincs szükség a megújuló energia hasznosítás további támogatására. A fizetés elősegíti azon akadályok lebontását is, amelyek gátolják a hagyományos energia iparnak nyújtott támogatások csökkentését. 
A KÁT alkalmazását előirányzó politika meglepően alkalmazhatónak és hatékonynak bizonyul mind a fejlett-, mind a fejlődő országokban. Ennek oka, hogy empírikusan bizonyította a megújuló energiák hasznosításával nyert elektromos energia gyors elterjedését és mindezt átláthatóan, a lehető legalacsonyabb költségen. Ellentétben más mechanizmusokkal, mit pl. az adó kedvezmények, vagy K+F támogatások, a KÁT a kormányzatok számára nem jelent költséget, mivel ezt a fogyasztók fizetik havi számlájuk részeként. A KÁT-ok minden költséget magukban foglaló tarifák, teljesítmény alapuak, és csak a tényleges átvett mennyiséget kell megfizetni. 

Világszerte különböző KÁT rendszereket alkalmaznak. A tapasztalatok alapján látható, melyik a jó, és melyiket kell elkerülni. Egyrészt nincs értelme minden megújuló energiahasznosító technológiát egyformán támogatni, pusztán azért, mert beletartozik a „megújuló energia” fogalomkörébe, másrészt egy nagy szélerőmű park létesítésével kapcsolatos követelmények mások, mint egy háztetőre elhelyezhető PV rendszeré. Jó az a tarifarendszer, amelyik technológia specifikus, mert a különféle megújuló energiahasznosító technológiák, pl. nagy szélerőmű parkok más támogatást igényelnek, az un. zöld bizonyítványon, vagy a megújuló portfólió szabványokon felül, mint egy háztetőn elhelyezett PV rendszer.   

A világ különböző országaiban alkalmazott tarifák mértéke az alkalmazott technológiától függően 3-40 Ecent/kWh között változik, Németországban a szárazföldre (onshore) tekepített szélerőművek által termelt energia elszámolása 5-9,2 Ecent/kWh áron történik a szélerőművek telepítési helyétől függően. 
A KÁT megfelelő alkalmazása Németországban azt eredményezte, hogy a megújuló energia hasznosítása a 2000. évi 6,3%-ról 2008-ra 15%-ra növekedett. Felmerül a kérdés, hol tartunk mi Magyarországon? Meddig kell Magyarországon a megújuló energiák hasznosítását támogatni? A kérdésre adandó válasz attól függ, melyek az ország célkitűzései. Az ország célkitűzéseit ezen a területen a Magyar Köztársaság Kormánya programjának Új Energiapolitika fejezete rögzíti: „Az energiaellátás biztonságának megteremtése hazánk elemi érdeke. Importfüggőségünk csökkentése céljából újraértékeljük hazai lehetőségeinket, növeljük a beszerzési forrásaink számát, készleteket halmozunk fel, új szállítási módokat és útvonalakat veszünk igénybe […]. A hagyományos energiahordozók mellett az uniós elvárásoknak megfelelően jelentősen növeljük a megújuló energiaforrások felhasználását. […] A nemzetközi összehasonlításban magas hazai fajlagos energiafelhasználási mutatók csökkentése és diverzifikálása érdekében kiemelt hangsúlyt fektetünk az energiahatékonysági és a megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozó fejlesztések, beruházások ösztönzésére, támogatására.”

Magyarországon a KÁT egységes, mértékét a VET-ben meghatározott módon számítják. Hogy ez jó-e, elősegíti-e a megújuló energiát hasznosító létesítmények terjedését, vitatható. Jól mutatja ezt az a tény, hogy újabb szélerőművek hálózati csatlakozását a Rendszerirányító azzal utasítja el, hogy a KÁT kassza keretében alkalmazott kifizetések túl magasak. Ez igaz, azonban a kép teljességéhez hozzátartozik az a tény is, hogy a KÁT kassza terhére eszközölt kifizetések legnagyobb részét a kombinált ciklusú erőművek üzemeltetői kapják – a Magyar Energia Hivatal honlapján található tájékoztatás (Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés főbb mutatói 2009 I. félévében) szerint az összes „támogatás” 72%-a – 30,9 Mrd forint a kapcsoltan termelt villamos energiához kötődik, a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia után számított összeg 11,5 Mrd forintot tett ki. Felmerül a kérdés, mitől megújuló energiahasznosító létesítmények ezek? Ki(k) és miért tekinti(k) ezen erőműveket is megújuló energiahasznosító létesítményeknek?

Figyelembe véve a KÁT eredeti célkitűzését célszerű lenne újra meghatározni, mit értsünk ténylegesen megújuló energiák hasznosítása alatt, illetve mely technológiák legyenek jogosultak KÁT igénybevételére? Fontos lenne ezen túlmenóen, ha Magyarországon a KÁT-ot az alkalmazott technológia költségei figyelembe vételével határoznák meg. Ez technológiafüggő tarifák és KÁT-ok kialakulásához – és ezzel együtt egy tisztább és nagyobb átláthatóságot eredményező rendszer kialakításához vezetne. A beruházási költségeket, hálózati csatlakozási költségeket, ill. az üzemelési és karbantartási költségeket is tekintetbe vevő számítási módszert az ágazatot felügyelő minisztérium dolgozhatná ki és a szakmai szervezetekkel való egyeztetést követően hirdetné meg. Megfontolandó, hogy a megújuló energiaforrások köre újra meghatározásra kerüljön – ennek keretében az energiatárolás, mint a zöld energia egy speciális formája is megfogalmazást nyerjen, továbbá hogy a KÁT finanszírozása ne a központi költségvetés terhére történjen, hanem annak számláját az áramszolgáltatók állják annak arányában, amilyen mértékben résztvesznek az áramszolgáltatásban. Bár Magyarország kis ország, felmerülhet a helyspecifikus tarifák alkalmazása is – kellően megfontolt rendszer pl. szélerőművek telepítése esetében ez elősegítheti a területileg egyenletesebb eloszlást érdekeltté téve a befektetőket a kevésbé szeles helyszinek igénybevételére is csökkentve ezáltal a(z engedélyező) hatósági- és az áramszolgáltatói ellenvetéseket. Egy specifikus tarifa és hozzá tartozó KÁT pedig előmozdítaná energiatárolók létesítését, amellyel a feszültség ingadozások és a rendszer kihasználás csúcsban és mélyvölgyben szabályozható. 

A megújuló energia hasznosulásának növekedése az energiatermelésben a gazdasági – és vele együtt a műszaki fejlődésünk fontos eleme. A szélerőművek üzemeltetői menetrendet és termelési előrejelzéseket kell, adjanak, és esetenként hozzá kell, járuljanak a feszültség ingadozások csökkentéséhez, a hálózat stabilitásának biztosításához, az energiahálózat fejlesztéséhez. Ellentételezésként kiegészítő díjazásban részesülhetnének, pl. olyan esetekben, ha befolyásolják az szállítás időpontját pl. energiatárolók építésével, vagy kombinált, de kizárólag megújuló energia hasznosítását előirányzó létesítmények, pl. szél, vagy napenergia és biomassza erőművek közös hálózati csatlakozásámak megteremtésével. 

A döntéshozók alapvető feladata a zöld energia termelésének és felhasználásának elősegítése és a rendszerbe való integrálása.

A KÁT megfelelő alakítása és alkalmazása előmozdítja a műszaki fejlődést a megújuló energiát hasznosító berendezések minél szélesebb körben történő alkalmazása révén. Egyidejűleg a technológia specifikus költségek csökkenését is eredményezi, és javítja versenyképességüket a hagyományos erőművekkel szemben. (Néhány országban a megújuló energiaforrások hasznosítása már versenyképes a hagyományos energiaforrásokkal, mint a szén és a gáz.) Ha a versenyképesség megléte szélesebb körben is bekövetkezik, a KÁT elvégezte feladatát és csak rendkívüli esetekben lesz szükség rá. 


Groniewsky Erik
GEST-COM Bt.

kép: "Courtesy of DOE/NREL"

 
Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Könyv ajánló


Miről olvasna szívesen?
 

Statisztika

Tagok : 17
Tartalom : 297
Tartalom találatai : 1245626